HOUG 2008 (0. nap)

Jelentem, megérkeztem Siófokra. Aki még csak most csatlakozott az olvasókhoz annak elmondom, hogy a Magyar Oracle Felhasználok Egyesületének (HOUG – Hungarian Oracle Users Group) idén 12. alkalommal megrendezésre kerülő konferenciája lesz most a Balaton parti városban. Igyekszem beszámolni az itt történtekről a konferencia három napján, és megosztani élményeimet, mert az aztán biztosan lesz jócskán.

A 2007-es prágai Oracle Develop konferencián készült beszámolóim is itt találhatók az APEXblog-on. Azok se maradjanak ám ki az olvasnivalók közül!

Autóval nem sokat járkálok hosszabb utakra (bár a Budapest-Siófok kb. 100 kilométernyi távolság sem olyan nagy végül is), de amikor így adódik akkor az szinte kikapcsolódás számomra, mert a nyílegyenes autópályán lehet közben gondolkodni is kicsit, mert végre nem csörög a telefon (mert kikapcsolom), nem jön e-mail, nem kapom az ilyen-olyan értesítőket a napi TODO következő bejegyzéséről. Amikor az M1-M7 elágazásnál rákanyarodtam az M7-re és megláttam magam előtt a szinte üres, kedd délutáni autópályát, végigfutott rajtam az előző évek rutinja, mert nagyjából mindig ilyenkor szoktam jönni. Az hogy rutinra gondoltam hirtelen meg is lepett, hiszen csak most jutott eszembe, hogy bizony már negyedik alkalommal látogatok a HOUG-ra, ráadásul most harmadik alkalommal, mint előadó. Elgondolkoztatott, hogy milyen jó lesz ismét találkozni régen nem látott ismerősökkel, és újabbakkal megismerkedni. Kicsit felszisszenve hasított belém, hogy még a prezentációm anyagán is el kell majd végeznem az utolsó simításokat, de hát este lesz időm rá bőven, gondoltam. Aztán azon kezdett el járni az agyam, miként fogok majd beszámolót írni az eseményekről itt, a blogomon. Oh, már alig vártam, hiszen az utóbbi napokban, hetekben sikerült kicsit átrendeznem a dolgokat magam körül, hogy majd több időt tudjak a bloggal foglalatoskodni, hogy a jövőben rendszeresen megosszam valami maradandóbb írásos formában a gondolataimat és tapasztalataimat az Oracle Application Express-el és az ezt övező mindenfélével kapcsolatban, mint például ez a konferencia most. A tavalyi HOUG-on jelentettem be az APEXblog indulását, aztán valahogy nem sikerült úgy tartani a folytonosságot, ahogy szerettem volna. Így alakult. Szóval most elhatároztam, hogy ez márpedig másképp lesz, mert ez fontos talán nem csak nekem, de másoknak is az lehet, sőt leginkább remélem, hogy szórakoztató is. Ennek megfelelően rendezgettem magamban a tapasztalatokat, az olvasottakat nemcsak az APEX-el, de a blogolással kapcsolatban is. Miközben ez futkorászott a fejemben a sztrádán autók, kamionok és hirdetőtáblák mellett haladtam el és feltűnt, hogy valaki folyamatosan baromi nagy betűkkel letegez. („TE VAGY a felelős” kampány) Igazából nem tudom, hogy a tegezés tűnt e fel vagy a sárga kerete az óriásplakátnak. Nem hiszem, hogy a tegezés mert szinte mindenkivel minden helyzetben, főleg a szakmabeliekkel, három mondat után tegezés lesz a vége a beszélgetésnek. Ez azt hiszem, mindig teljesen természetesnek tűnik még akkor is, ha általában a beszélgetőpartnerem ajánlja fel, némi korelőnyből adódóan. Hogy miért is villant át ez az agyamon ilyen mély gondolatokat szántva? : ) Talán azért mert mindezek ellenére úgy látszik egy fontos megerősítéshez az autópálya melletti nagy táblának kellett hozzájárulnia. Ugyanis, ha még valaki nem vette volna észre, akkor eddig magázódtam, vagy nagyon finoman próbáltam fogalmazni, megszólítani mindenkit itt az APEXblog-on. Azonban minek is ez a formaság, ha utána bármilyen más kommunikációs formában aztán tegeződés lesz a teljesen egyértelmű. Tehát az APEXblog új fázisa kezdődjön azzal, hogy mindenkit jól letegezek. : ) Talán így Ti is szívesebben, gördülékenyebben olvassátok majd az írásaimat és jobban úgy érzitek, hogy ez a blog Nektek szól, tényleg. Mert bizony, én ezt szeretném és persze főleg azt, hogy Ti is reagáljatok rám, hogy megosszátok velem tapasztalataitokat, nézeteiteket. Ahogy belegondolok, simán így is kezdhettem volna egy évvel ezelőtt, de mindig tanul az ember, és fejlődni nem szégyen.
Na, hát ezt most jól sikerült kiírnom magamból, még jól bele is fáradtam, pláne, ha az órára nézek és látom, hogy lassan hajnali két óra. Igen, kicsit elszaladt az idő, mert ügye megérkeztem, meglátogattam szokás szerint a siófoki móló csücskét aztán jött is a sok ismerős és a kellemes vacsora. A táplálkozás után pedig jöttek a megnyitók és köszöntők (persze tegeződve), majd a HOUG szervezői karibi hangulattal lepték meg a résztvevőket. Dobosok hordóval, síppal és kitudja még mivel. Csinos, karibi táncoslányok virágfüzérekkel. Oh, egyet én is kaptam. ; ) Vicces ilyenkor végignézni a közönség férfi tagjain, akik mint a rajzfilmekben a bolondos figurák, tágra nyílt szemmel, hatalmas mosoly közepette vándorolnak egy pillanatnyi tök más világba. Jahj, én is. Ébresztő! Még van pár mondat! Szóval, aztán a többiek még folytatták a bárban, sőt lehet, hogy még mindig ott vannak, nekem meg azokat a bizonyos simításokat el kellett végezni a holnapi előadásom anyagán. Jó lett! : ) Viszont most ezzel a lendülettel azt hiszem ezt a postot is befejezem, aludni is kéne. Holnap folyt. köv...

Hozzászólások

Szólj hozzá Te is!